Áloméjszaka az Állatkertben
Szeretettel várjuk az érdeklődő családokat!
Találkozunk háromnegyed 6-kor a bejáratnál.
*******************
Köszönjük, hogy adója 1%-ával
támogatja
a Fogódzkodó Egyesületet!
Adószám: 18833104-1-16
*******************
az Egyesület szervezésében
a Városi Könyvtár és Információs Központban
*******
dr. Gazsi Adrienn
(jogi tanácsadó, a Kézenfogva Alapítvány munkatársa)
Gyámság, gondnokság kérdése
című előadásának anyaga
Gyámság, gondnokság
Az előadó elsőként a gyámság és gondnokság fogalmát tisztázta. A gyámságról a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes gyermekek esetén, a gondnokságról a 18 év feletti, belátási képességgel nem rendelkező emberek esetén beszélhetünk.
A 0-14 éves korú gyermekek a törvény szerint cselekvőképtelenek, a 14-18 éves korúak pedig korlátozottan cselekvőképesek. Alapesetben a szülői felügyeleti jogokat helyettük ebben a korban a szülők gyakorolják (iratok aláírása, különféle eljárások hivatalos ügyekben a gyermekek helyett, stb.)
A gyámság intézménye akkor kerülhet szóba, amikor a szülői felügyeleti jogot valami miatt a szülő nem tudja, vagy nem akarja ellátni. Ekkor a gyámhivatal indítja el az eljárást, gyámot rendel ki a kiskorú mellé.
A gondnokság intézménye a 18 év feletti olyan felnőttek esetében kerül előtérbe, akik belátási képességgel nem rendelkeznek, vagy korlátozott belátási képességgel rendelkeznek.
A gondnokság alá helyezésnek két formája van:
– Cselekvőképességet kizáró gondnokság: ilyen jellegű gondnokság alá azt a személyt helyezik, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljes mértékben hiányzik. Érdemes olyan személyt cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezni, aki nem tud írni és olvasni, halmozottan sérült, vagy ellátásának akadálya a cselekvőképtelensége, hiszen nagykorúak esetében a szülők – ha nem gondnokai gyermeküknek – nem hozhatnak döntést helyette (példa lehet erre egy lakóotthoni elhelyezés, vagy kórházi ellátás).
A cselekvőképtelen személy nem írhat alá semmit, jognyilatkozata semmisnek számít, helyette csak a gondnoka járhat el.
– Cselekvőképességet korlátozó gondnokság: ilyen jellegű gondokság alá azt a személyt helyezik, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nagymértékben csökkent, tehát nem teljesen hiányzik. Ebben az esetben a gondnok és a gondnokolt együttes eljárása szükséges hatályos jognyilatkozat megtételéhez.
A korlátozó gondnokságon belül ügycsoportonként is lehet korlátozni a gondnokolt személy cselekvőképességét. Ilyen területek:
- társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése,
- ingó és ingatlanvagyonnal való rendelkezés,
- családjogi nyilatkozatok megtétele,
- tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntéshozatal,
- lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele,
- örökösödési ügyek,
- bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozat,
- egészségügyi ellátással összefüggő jogok,
- tartózkodási hely meghatározása.
Ebben az esetben kérhetjük, hogy melyik ügycsoportra nézve kérjük gyermekünk gondnokság alá helyezését.
A gondnokság alá helyezési eljárást és szabályait a polgári törvénykönyv (Ptk.) 14-21.§-ai szabályozzák.
Fontosnak tartotta az előadó megemlíteni azt, hogy ha hivatalos eljárás során észlelik azt, hogy az érintett cselekvőképessége kizárt vagy korlátozott, és nincs gondnoka, eseti gondnokot rendelnek ki számára. Az eseti gondnokot a gyámhivatal rendeli ki. Ez azonban magával vonja azt, hogy a gyámhivatal hivatalból elindítja a gondnokság alá helyezési eljárást.
A gondnokság alá helyezési eljárás menete:
Az eljárást a szülő vagy hozzátartozó, illetve a gyámhivatal indíthatja el. Ez egy bírósági eljárás, ahol keresetlevél benyújtásával indul meg az ügy. A keresetlevélben meg kell jelölni, hogy milyen gondnokság alá (kizáró, korlátozó) szeretnénk helyeztetni az érintettet, és csatolni kell az orvosi iratokat is. A bírósági eljárás során igazságügyi orvos szakértő ad szakvéleményt az érintett cselekvőképességére vonatkozóan, ami nagy mértékben befolyásolja a végleges határozatban foglaltakat. Ebben a határozatban a bíróság azt mondja ki, hogy az illetőt kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezi, és meghatározza az orvosi felülvizsgálat időpontját is, ha arra szükség van.
A gondnokot már nem a bíróság, hanem a gyámhivatal rendeli ki. Azt, hogy ki lehet gondnok, szintén jogszabály határozza meg, elsősorban a házastárs, szülő vagy hozzátartozó. Fontos, hogy gondnoknak csak az rendelhető ki, aki ezt vállalja. Ha nincs ilyen hozzátartozó, akkor a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel ki. Több gondnok kirendelésére is lehetőség van, ha pl. mindkét szülő szeretne a gyermeke gondnoka lenni.
A gondnok vagyonkezelésre köteles, tehát be kell számolnia a gondnokolt vagyonáról. Ez hozzátartozói gondnok esetében nem szigorú számadási kötelezettség, ilyen kötelezettsége a hivatásos gondnoknak van, tehát neki bizonylatokkal tételesen kell elszámolnia gondnokoltja vagyonáról. Hozzátartozói gondnok esetében elég egy nyomtatványt kitölteni.
A bíróságtól lehet kérni a gondnokság megszüntetését vagy módosítását is, ha az elrendelés oka már nem áll fenn vagy megváltozott.
Juttatások, ellátások fogyatékkal élők részére
Az előadó az előadás ezen részében legfőképpen információs forrásokat jelölt meg, ahol magunk is tájékozódhatunk az ellátásokról.
Elsőként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapját ajánlotta figyelmünkbe (www.orszi.hu), ahol a menüből a szakmai oldalakat kiválasztva, azon belül a jogszabályok listájára kattintva a különböző ellátások, járadékok jogszabályi háttereit mutatja meg.
Az egészségkárosodást, rokkantsági fokokat ez a hivatal állapítja meg, szakvéleményt ad, amely alapján a Magyar Államkincstár állapítja meg az ellátást.
Többször is hangsúlyozta az előadó, hogy a szakvélemény ellen, ha azzal nem értünk egyet, fellebbezéssel kell élni, és a legvégsőkig el kell menni. Ezt támasztotta alá a hallgatóság egy tagjának hozzászólása is, aki elmondta, hogy ők kb. 2 éven keresztül járták kálváriájukat, a szakvéleményeket, határozatokat megfellebbezték, amire sikerült fiuknak kiharcolniuk a rokkantsági nyugdíjat.
Szóba került, hogy súlyosan fogyatékos személy kétféle ellátás valamelyikét veheti igénybe. Egyrészt saját jogán a magasabb összegű családi pótlékot, másrészt pedig a fogyatékossági támogatást. Ezek közül azonban mindkettő nem jár együtt, csak az egyiket lehet igénybe venni.
Az enyhén sérültek pedig az egészségkárosodott személyek rendszeres szociális járadékát vehetik igénybe.
A továbbiakban az előadó a Kézenfogva Alapítvány honlapját ajánlotta: www.kezenfogva.hu, ahol az „Információs szolgálat”-ra kattintva a keresési lehetőségek közül az „Ellátások” és „Megnevezés szerint” füleket választva a különféle ellátásokról kaphatunk nagyon jól áttekinthetően információkat.
Ezen kívül segítségünkre lehet még a Magyar Államkincstár honlapja is: www.allamkincstar.gov.hu, ahol a „Magánszemélyek”, Családtámogatás” fülre kattintva a családtámogatásokról kaphatunk bővebb tájékoztatást.